Mennyit és egy cikkecske?

Nem tudom. Nem tudom hány emberhez jut el a szavam, nem tudom hányan olvassák, hányan gondolkodnak el rajta és azt sem hogy hányakban indít el cselekvés… 

Azt viszont tudom, hogy ha csak egyetlen ember is segít abban, hogy másként tekintsen a problémájára, ha rájön, hogy a problémák előbb születnek meg bennünk mint azt éreznénk, ha megérzi, hogy orvos és páciens csak együtt érhet el valamit… akkor már megérte. Mert, akkor valaki lép, cselekszik és nem kési le a szűrést, nem hagyja abba a gyógyszerét, nem mond le arról, hogy változtasson önmaga életén. Milyen jó lenne, ha kisiskolától, óvodától kezdve a mit és hogyan tehetünk önmagunként információcsíráit szívhatnánk magunkba… 

Na igen, de ez nem rajtam és nem is Önökön múlik kedves olvasó. Addig marad amit mi együtt tehetünk. Ez pedig nem kevés. 

Én írok tovább, Ön (bizakodom) elolvassa, ízlelgeti, gondolkodik róla, megosztja másokkal és… cselekedni kezd.